Lelkem limuzinjait itt polírozzák

“Lelkem limuzinjait itt polírozzák fényersebbre
Feltöltik őket csordulásig
De jószagú ez a bőrhuzat!
A fáradt száguldás után
Leenged túlpumpált hevük,
Két ásítás közt megbeszélik,
Hogy volt az elmúlt munkanap.
Sárban jártál vagy márványúton?
Hová vitt gazdád kénye-kedve?
Szmokingban volt vagy mondjuk éppen
Sárba pofozták verekedve?
Ernyei-Garázs, ki nem látja az nem hiszi,
Hogy mindenünk a száguldás, nekünk a nagyvilág kicsi!
Ha problémád van bárkivel vagy bármivel vagy sokfelé,
Csak szólsz, s egy limuzin tiéd,
Száguldhatsz rögtön százfelé.
Hidd el, hogy eljön érted is,
Csak higgy magadban s bennem is,
Együtt száguldunk tovább,
Bármi akadály lenne is.
Nem kell számodra útlevél, vízum, pecsét s egyéb teher.
A szabadság csak nyúlj le érte- mint pénz , az úton hever!”